baranta,Veszprém
baranta,Veszprém
Menü
 
leírások
 
Vitézekről
 
Társoldalak
 
Források
 
Forráslinkek
 
Ajánlott oldalak
 
Felszerelés
 
- A huszárokról röviden
 
 
A XVI.-XVII. század kedvelt magyar és lengyel díszvértezete, avagy a "szárnyas huszár":  http://www.youtube.com/watch?v=-9x5ADYWXeo&feature=related
 
 
Vukics Ferenc  2005.01.09. 14:53
 

Vukics Ferenc: Röviden a huszárokról, a huszár szó jelentéséről
 
A magyar könnyűlovas harcmodor továbbcsalt századai, avagy a huszárság „elköszönése” a harcmezőktől
 
 
 
  Nem akármi avítt történelmi szükség vagy  romantikusan elhomályosult nemzeti tudat találja csak  meg a huszárokat. Olyan képet hagytak maguk után, hogy ténylegesen a „világörökség” részévé váltak. Néha bizony megcsaltuk magunkat. Lassan a körülöttünk élő népek is többet gondolnak rólunk, mint mi saját magunkról.
 „ Míg meg nem ismertem a magyarokat, nem találtam olyan népet aki úgy megtagadta volna történelmét ( hivatalos álláspont szerint), hogy hőseiről csupán mint bűnözőkről beszéljen, hogy kulturális örökségét csak a környező népek adományának tekintse. A magyar történészek és tudósok olyan jól „elmagyarázták” már a magyar kultúra minden tartalmát a szavaktól a történelmi eseményekig, hogy az érkezett szláv, latin, germán kultúranyag elvétele után a puszta semmi marad csupán.
Elborzadva gondolok arra, hogy milyen ország lenne Mongólia, ha Temüdzsinről azt tanulná minden halha, najman és kazak kisiskolás, hogy csupán egy rablóvezér volt, akit jobb letagadni. A magyarok megteszik ezt jónéhány ősükkel. Foglaló ősöket megtagadva, nagy királyokat, hadvezéreket, elfeledve, temetetlenül hagyva él egy nép Európa közepén. Az évek alatt megszoktam ezt az országot, megtanultam a nyelvét, megpróbáltam megérteni a kultúráját. Mégis megdöbbenve hallottam egy történész kongresszuson, hogy a legmagyarabbnak tartott fegyvernemet a jelenlévő történészek egyöntetűen idegen eredetűnek tartották.” (C. Cholo mongol történész- és nyelvészprofesszor , 1996 Vígadó)
 „ Huszár. Ha csak Hallom e nevet, lelkem emelkedik édes érzéssel”- lelkesedett másfél száz évvel ezelőtt Szemere Bertalan a magyar honvédsereg lovasságát dicsérve.” A huszár örököse apáink lovaglásbéli ügyességének. Ha a huszár repül, a szél nem bír futni utána, sír és süvölt szégyenében. A huszár örököse apáink vitéz bátorságának. A huszár tíz ellenséget még kevesell, a húsznak ellene vág, a félelmet nem ismeri, borral és dicsőséggel él, a halált párnának tekinti, melyben aludni fog, míg a feltámadás trombitája ismét felkölti. …A huszár egy gyönyörű virágszál, mely az elhunyt magyar hősök sírjából kelt ki . …huszár, Te vagy a magyar szemefénye. Az isten téged innepnap teremtett.”
Így gondolta ezt még az 1900. évi párizsi világkiállítás évében az akkori honvédelmi miniszter és az egész magyar kormány.
Támogatásuk révén nagyszerű huszárpavilont építettek a világkiállításra, melynek az volt a célja, hogy dokumentálja azt az általánosan ismert és elfogadott tényt, hogy az európai huszárság szervezete, fegyverzete, harcmódja, öltözete, díszítőmotívumaival együtt magyar eredetű.
  A huszárból évszázadok alatt alakult ki a magyar katona őstípusa, máig elvehetetlen részeként nemzeti mitológiánknak. A huszár nem egyszerre született meg. Egyesek szerint először a 15. században, aztán a török időkben, majd igazából a 18. század hajnalán. Vagy még ezeknél is régebben? A népvándorlás korában, amint ezt több tanulmány is i igyekszik szívósan ébrentartani. „Huszár ősök” lennének a „nomád” könnyűlovasok, így a Kárpát-medencébe betelepülő magyarok is és közöttük a 18.- 19. század virtuóz huszára között egyenes ági rokonság állna fenn? Izgalmas, Vitára ingerlő kérdések, mint ahogy azok voltak  századokon keresztül a történészek, folkloristák, képzőművészek sokszor érzelmektől sem mentes polémiáiban.
 
  A ma elfogadott történeti konszenzus szerint, amelyet ez a tanulmány nem tart mérvadónak, a huszárok közvetlen elődei azok a 15. századi magyarországi könnyűlovasok, akik az oszmán birodalom balkáni térnyerése következtében jelentek meg. Voltak rokonaik is, mindenekelőtt kortárs török ellenfeleikkel hasonló mentalitással, harceljárással, felszereléssel és külsőségekkel. Közös ősökkel az Ázsiába is átnyúló kelet-, és délkelet-európai régióból.
Azt szokták mondani -persze némi túlzással-, hogy a huszárokra akkor volt igazán szükség, amikor a katonai racionalitás már kevésnek bizonyult, ahol elsősorban a virtus és intuíció kellett, ahol egy-egy harci feladat megoldásában a személyes képességek döntöttek. Ezek a manapság is nagy jelentőséggel bíró katonai erények számtalan dicsőséget hoztak a huszár névnek bel- és külhonban egyaránt.
A rang pedig kötelező: a huszárok között- minden hadseregben- szinte aránytalanul magas a kitüntetettek száma.
   Számon tartja történelem azt is, hogy az első huszáralakulatokat külhonban magyarok szervezték meg. Sőt az alakulatok tisztikara, de legénységének jelentős része is magyarországi illetőségű volt, legalábbis az első néhány évtizedben. A későbbi idők porosz, holland, dán svéd, orosz születésű huszárjai tőlük tanulták el könnyűlovas harci mesterségüket és az effajta harcmodor különleges fortélyait. Ezek a kontinensen szétrajzó magyar huszárok egyben népi követek is voltak.
Hírnevük, jelenlétük nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a török kiűzetése után a területi egységet frissen visszanyert, éledező Magyarországot – éppen személyükön keresztül is- újra felfedezhette a feledékeny keresztény Európa. Sok anekdota, szólásmondás maradt fenn máig, amely a magyarokat és a huszárokat nemcsak küllemükben, külsőségeikben, de lelkületükben is azonossá tette, amire majd- főleg a romantika korában- egyre több mítosz épül fel.
” A magyar-félig huszár!”-tartja  a mondás. Hetyke bajusz, feszülő dolmány, lobogó mente, csillogó –villogó fegyverek- s ehhez a mentális tulajdonságok sora: a halált megvető bátorság, a lovas-ügyesség, a leleményességgel összekeveredve máris elénk tárja a mindannyiunk lelkében megbúvó pusztai „vadromantikát”.
  Ezt a közösen felhalmozott katonai tudást az európai hadművészetben legtovább a huszárok őrizték meg. S nem is egyetlen látványos „elköszönéssel” léptek le a huszárok a (had)történelem színpadáról. Az első, még nem végzetes csapást a 19. század második felének megváltozott haditechnikája mérte rájuk, s általában a lovasságra. A következő csapás az első világháborúra esik.
  A gyors változások hatására az addig második legnépesebb fegyvernem a töredékére apad le. A két világháború közötti magyar hadseregben  még voltak huszárok (négy ezred), a háborúban azonban már alig tartottak igényt a lovaskatona tudásukra, vagy ha mégis, szerepük már nem jelentős. A magyar huszárság története nemcsak magyar nemzeti, hanem közép-európai történelem is egyben. Ez a tágabban értelmezett földrajzi- és politikai régió, a történelmi Magyarország és a Habsburg Birodalom adta évszázadokon át a kereteket.
Huszárezredeket állítottak fel szerte a világban. Mexikó és Japán sem kerülhette el a huszárezredek felállítását. Ruházatuk alapjaiban változtatta meg korszakok uralkodó ruhadivatját. Valóban világörökséggé vált.
 
 
  A huszárság eredete
 
  A huszárság eredetével kapcsolatban az 1930-as években robbant ki vita. Ebben az időben a történészek közötti vitát élénk érdeklődés kísérte a laikusok körében is. A vitát egy tanulmány váltotta ki, amelyet az akkori MTA mintaszerűen elkészített dokumentumnak minősített.
A tanulmány készítője arra a következtetésre jutott, hogy a huszár csapatnemet az észak felé húzódó rácok honosították meg. Ezen megállapítás, akarva akaratlanul, mély sebet ejtett a magyar nemzeti büszkeségen. A kérdéssel kapcsolatos vitának sajátos színezetet adott, hogy a kor meghatározó történetírói személyiségei - a felsorakoztatott szakmai érvek hatására - elfogadták a huszárság intézményének délszláv eredetét. Az ezzel ellenkező véleményen levők viszont érveiket nem tudták az elvárt szakszerűséggel megfogalmazni. A helyzetet csak rontotta, hogy a magyar eredet mellett kardoskodók vitamódszerét az elfogultság, sértő és érzékeny hangnem jellemezte. Ennek köszönhetően, bár több olyan problémát vetettek fel, amelyet érdemes lett volna továbbgondolni, érveiket nem kezelték a súlyuknak megfelelően.
A huszárkérdésből, mint a a magyar történetírásban annyiszor történelmi dogma lett. Megcáfolása, annak szándéka már alapvetően minősítette az „ellenkezőt”. Ságvári György a következő jellemzően magyar öszvérmegoldással áll elő: „ … a maga szempontjából mindkét vitázó félnek igaza volt. A szónak ugyan megvannak a délszláv vonzatai, de jól láthatóan egy iráni vagy turáni nép közvetítésével került a Balkánra, de az, amit jelül, amire ezt a fogalmat a mai európai nyelvekben használják, az kétségtelenül magyar.”
 
  Dácia legrégibb lakói, Hérodotosz szerint, a Kr.e. V. században az agatirszok voltak, akiket a dákok követtek, a roxolánokkal, szarmatákkal és baszternákokkal együtt. Az agatirszok, vagy acatzirok (a helyi írástechnika szerint módosult nevek) nem mások, mint a sejtelmes< a-kazírok= kazárok, akik görögösen, mint khas-ar= khus-ur< vagy Huszár néven jelentek meg. Az pedig általában közismert, hogy szabír erdetű szóként értelmezik.
 
 
 
(1) A huszárság eredetével kapcsolatban a külföldi szakirodalomban makacsul tartja magát az az elképzelés amely szerint a huszár szavunk a húsz és ár kifejezések összetételeként jött volna létre.
 
 
   A feltételezést akkoriban nyelvészeti szempontból elvetették, bár az ellenkező jellegű magyarázat sem kevesebb „nyelvészeti bravúrt tartalmazott”. A huszár ilyen jellegű névmagyarázata az 1397-es temesi országgyűlés határozatai képezték elvi alapját. Ekkor Zsigmond király javaslatára a magyar országgyűlés úgy határozott, hogy a határok védelme érdekében minden magyarországi birtokosnak húsz jobbágyonként egy-egy könnyű felszerelésű lovsíjászt kell kiállítania. Ez a könnyűlovasság soha sem lett felállítva, így a hivatalos magyarázat szerint egy soha sem volt magyar lovasság nem képezhette a magyar huszárság ősét.
A hivatalos nyelvészeti magyarázat szerint a huszár szó délszláv közvetítéssel került a magyar nyelvbe. Nézzük csak a kissé bizar magyarázatott!  „A husa rablást, fosztogatást jelent. Az ebből képzett huszar (mely nyelv szerint?-lehet német, szerb, magyar), rabló aztán „összekeveredett a kalóz (?) jelentésű corsarius középlatin kifejezésből létrejött kursar (?) szóval, amely a délszlávban gursarra (?) változva rabló, fosztogató lovast jelentett. A latin nyelvű forrásokat ezen magyarázat szerint úgy értelmezték, hogy…”huszárok és más gonosztevők…”, vagy ”… rablók avagy huszárok…”
 
  Egyesek szerint Horger Antal (1872-1946) munkái a XX. Századi magyar nyelvészet kiemelkedő alkotásai. A TINTA Könyvkiadó az 1924-ben megjelent Magyar szavak története című művét adja újból közre, amelyben a szerző 400 ismert  magyar szó eredetét olvasmányosan mutatja be. ,”Huszár. Szinte kiirthatatlan az a mesebeszéd, hogy a huszár név onnan származik, hogy egyikük halálának az ellenségből húsz az ára; vagy onnan, hogy Zsigmond király kora óta a birtokosoknak minden húsz jobbágyuk után egy lovas katonát kellett állítaniok. A huszár  szó azonban már Zsigmond kora előtt is előfordul, csakhogy 'rabló' jelentéssel. Pl.: egy 1432. évi latin oklevélben: ,,Contra huzarones et alios nonnullos malefactores" (huszárok és egyb gonosztevők ellen), és egy 1449. éviben: ,,Predones aut Huzarij hungari" (magyar rablók vagy huszárok).Huszár  szavunk ezen első 'rabló, betyár, szegénylegény' jelentése miatt nem lehet egyéb, mint az ugyanilyen jelentésű régi szerb-horvát husar, gusar átvétele. Ennek a régibb szerb-horvátban még teljesebb hursar, kursar alakja is van, ennek pedig az ugyancsak 'rabló', különösen 'tengeri rabló' jelentésű olasz corsar, latin cursor, görög kursaris az eredetije. - Hogy rabló népségből katonai csapatokat szerveztek, az a régi időben nem volt ritkaság. Mátyás király ezekből a bátor, elszánt, vakmerő legényekből olyan mintaszerű könnyű lovas csapatokat nevelt, amelyek Európa-szerte híressé tették a huszár nevet."
 
1: A magyar huszár, Corvina 2000, 7.o.
 
  E magyarázat szerint a renkívül mozgékony török lovasok (müszellemek delik, akindzsik, besliák) fosztogatóakcióira a harcmodorban több gyakorlattal rendelkező szerbek voltak alkalmasabbak, s a huszárság története Mátyás király fekete seregének erősakosan elmagyarosított szerb könnyűlovasaival kezdődik. Az elmélet ezen nyelvészeti meggyőződése éppen a szlavisztika nagymesterének tartott S. Bogumil Linde lengyel nyelvészprofesszor által megalkotott és elfogadtatott huszár szómagyarázatával, amit a magyarországi vita kialakulása után Zbigniew Zaleski is megerősített. (1)
   A délszláv nyelvekben a „guszar” a liba hímjét jelenti , a guszar, guszor pedig libapásztort.  A libapásztor egyes nyelvjárásokban pejoratív értelmet kapott (mint pl. a magyarban a csirkefogó), ami egyáltalán nem pozitív minősítés, de nem is a rabló lovas összefoglaló neve. Az „ellennyelvészkedés” mellet azonban találunk még más hiányosságokat is. Az 1605. 13.-án orsa (Olsava) folyó mellett lezajlott csatában a magyarok részéről már megemlítik, hogy „ussarz” nevű katonákkal harcoltak (Zaszkovszky 1935), Nagy Lajos király 1378.11.30.-án kelt levelében már olvasható a „hunzo” névalak (Országos Levéltár Dip.887), majd későbbiekben a hwzar, hussarones, usares alakváltozatok.
A török veszedelemmel szemben intézkedő temesvári törvényjavaslatot pedig 1435-ben megerősítették (külön királyi dekrétummal), mint létező törvényt. Az 1:20, 1:10 arányok pedig  az ősi keleti rendszerekben sokáig élő katonaállítási és elitválogatási elvet ismerhetjük fel, amelynek jegyeit a korai magyar könnyűlovasság szervezetében és vezetési rendszerében jól felismerhetjük. A régi pusztai tízes rendet követve tizedekbe, századokba, ezredekbe, töménekbe (tízezredek) sorolták a lovas harcost. Jellemző magyar sajátosság a húszas „ rend-szer”, amely szerint az uralkodó közvetlen kíséretéhez tartozó lovasságot két tizedeken alapuló huszadokba szervezték. Ezekben a dupla szervezetekben az egyik tizedes alárendelt szerepben vezette a saját tizede harcát, de a  közös felkészítést az idősebb tapasztaltabb másik tíznagy irányította.
   A „húsz-ár „magyarázat valóban nem felel meg magyarázatként, de a délszláv eredet is ugyanígy gyenge lábakon áll. Érdekes jelenség, hogy a probléma megtárgyalása során mindenki röghöz kötötten csupán a környéki viszonyokat vizsgálták. Több török nyelvű ázsiai népnél megtaláljuk a huszár szóval egybecsengő neveket dussar, hweassir, huz-ször. A Kubáni kozákoktól a najmanokig találunk hasonló hadszervezési elveket. Néhány kaukázusi nyelvben nagyon hasonló elnevezést találunk erre: Guz-szer. Magyarul húsz-szer. Hasonlóan a magyarság eredeti település-struktúrájához a „szer”-hez hasonló (megnevezésében is azonos) gazdasági és önvédelmi egység (magyarban a had másik jelentése is ezt takarja) csapatállítási rendszerében húsz nagycsaládból 1 fő különlegesen felszerelt (elit lovast) kellett az uralkodó kíséretébe biztosítani. A lovas ellátásáról a közösség gondoskodott (kb.160-300 fő), kiválasztása pedig próbák útján történt.
 
 
(1) … a huszár szó az idegen hadseregekben szereplő magyar lovasok megjelölésére szolgált. A huszár szó jelentése a magyar húsz számnévből származik, ami azt jelenti, hogy húszból kiválasztott.” Ugyanakkor Czaki nyelvészprofesszor a későbbi átíratban megjegyzi, hogy a magyarok valószínűleg kaukázuskörnyéki tartózkodásuk alatt vehették át e szerinte kimmer eredetű dussar – lovaskatona szót.   Slownik Jezyka Polskiego, Lwów 1885, II.kötet 192. oldal (Ford. Vukics Ferenc)
 
   A szerb könnyűlovasság felállítása még a szerb fejedelemségek korában is sok nehézségbe ütközött. A lovasság felállításához, a tapasztalatok gyűjtéséhez egy dologra feltétlenül szükség van: lóra. A szerb állam ugyanis a Balkán és Európa legtöbb országához hasonlóan nem rendelkezett megfelelő minőségű és mennyiségű lóval. A korabeli híradások szerint a szerb csapatok csak akkor rendelkeztek jelentősebb lovassággal, amikor külhoni (elsősorban magyar) csapatok is segítették a közös ellenség elleni harcukat. A lovakat egyébként a törököktől, valamint a szegedi lópiacról szerezték be, ahol évente több tízezer lovat adtak el külországiaknak. Több török történetíró is megemlíti, hogy a lovasok hiánya miatt a szerbek nem tudtak megfelelő felderítést végezni, s így a jó minőségű lovakon portyázó török könnyűlovasok minden akadály nélkül pusztították az ellenálló szerbek hátországát. Valószínűleg voltak tapasztalatgyűjtésre alkalmas kisebb csapatok, de alapvetően nem ezek az egységek hozzák meg a huszárság kialakulását.
Az egyik legfontosabb indok a „rác huszárság” mellett az, hogy több alkalommal együtt említik a rácokat és a huszárokat olykor nagyon szoros párhuzamokat vonva közöttük. Nem szabad elfelednünk azonban azt sem, hogy a magyar társadalomban elindul egy erősebb feudalizáló folyamat, amelyek során a fejérek (szabadok) egyre nagyobb része veszíti el eddigi előjogait és süllyed a valódi jobbágyi állapotba. Ennek egyfajta törvénykezési csúcspontját jelenti az 1504-es törvény, amelyben a parasztok és hajdúk számára (sok egyéb más mellett) megtiltják a szabad fegyverviselést, és lakhely megválasztást.
A Mátyástól egyre jobban megerősödő feudális társadalom nem tűrte az „uratlan” elemeket. A könnyűlovasság javát adó kunok, székelyek és fejér rétegek jogainak korlátozásával a hadsereg szervezetében támadt könnyűlovas hiányt időlegesen pótolhatták a délről menekült szerbekkel, de ennek szervezetét és magvát a mindenkori lovas hagyományokon alapuló magyar hadrend adta. Vasa Szelimov bolgár történész (az akció-rádiusz elmélet egyik kidolgozója) szerint azért lett Magyarország a Török Birodalom  északi  végződése, mert itt kapta meg az első megfelelő választ a könnyűlovas harcmodorra.
A délszláv elmélet megalkotói abból a feltételezésből indulnak ki, hogy hazánkban a török megjelenésekor nem volt olyan könnyűlovas erő, ami alkalmazható lett volna a török ellen. Ehhez bizonyítani kellene a könnyűlovas hagyományok megszakadását. Így tagadni kellene  Mátyás székely könnyűlovasságát /3-10 000 fő/ is. Az 1396. évi nikápolyi csata szomorú tapasztalatai újból a háttérbe szorítják a nehézlovasság törökök elleni használatát, de érdekes módon a mohácsi síkról már megint hiányoznak ezek az erők. Ez elsősorban az 1504-es törvény, valamint a parasztháborúk hozadéka.
Ezek a könnyűlovas elemek pedig ezen folyamatok között is megpróbálták legalizálni létüket hajdúként, huszárként. A ruházat és a fegyverzet jellegzetesen magyar. Érdekes állítás, hogy a korabeli öltözetet és a belőle kialakult ruházatot mindenáron oszmán hatásként akarták magyarázni, miközben sok külföldi híradás beszél arról, hogy még a 15. században is régi és újmódon öltözködtek a magyarok. A menekült szerb nemesség bizonyára jelentős minőségi javulást okozhatott a huszárságnál, de a felszerelésben, fegyverzetben nem hozott változást. A huszárok, hajdúk ugyanazt a harcmódot alkalmazták, mint amit foglaló őseik és világháborút kezdő utódaik.
   Egyenes kapcsolat van a honfoglaláskori kaplony, a kölpény , a lovas viador, a nyőgér, a székely könnyűlovas és a huszár között. A magyar történelemben a kelet-nyugat küzdelme a harceljárásokban is megmutatkozik. Mindig voltak időszakok, amelyek a nyugati nehézlovas elemek súlyát erősítették, de mindig megvoltak azok a történelmi események is (Tatárjárás), amelyek rávilágítottak a keleti örökség értékeire. Erősen keleti jellegeket magán hordozó lovagi kultúránk, a Johannát megfenyítő kun seregek, Mátyás 16 000 fős székely – magyar- rác  könnyűlovassága megadja a választ a magyar folytonosságra.
Történelmi tény, hogy az 1500-as évek első harmadától ez a lovasság már teljesen magyar volt, s hogy az akkori magyar lovasok következetesen elhatárolták magukat a rác huszárságtól, mivel nem tartotta elődjének azt. A magyar könnyűlovas hagyományok újbóli megerősödését nem ők, hanem a török magyarországi  tevékenysége váltotta ki. A huszárság itthoni bázisát a magyar kis- és középnemesi réteg szolgáltatta, akik az ország területén végigsöprő nagy török hadjáratok megfosztottak birtokaiktól. A kopjás, huszártárcsás lovasságot hamar felváltotta a tüzfegyverek alkalmazása és a magyar szablya, amely újból diadalosan térhetett vissza a harctérre. Ez a fegyver a honfoglaláskori szablyatípus egyenesági fejlesztése volt. Kialakítása révén jóval fejlettebb konstrukciót jelentett a hasonló török szálfegyvereknél. A tűzfegyverek nem csak a harcmódot alakították , hanem a huszárság szervezeti felépítményeit is. Létrejött az ezred alapításoknak a lehetősége. A létrejövő alakulatok továbbra is az irreguláris „sebzés” módszerével harcoltak immáron reguláris csapatokként. Az igazi huszárértékek továbbra is az irreguláris harcmód értékei maradtak: a lovas-ügyesség, a bátorság, a gyorsaság, az egyéni képességek. A harckészség, az intuíció. Az ösztönös katonai tudás, amely nem igényelte a megtanulható bonyolult harceljárásokat, és nem követelt a vezetőktől sem különösebb stratégiai értékeket. Itta harcászati tudás volt az igazi erény. Ha egy lovascsapat olyan ellenségre akadt, amelyet legyőzhetőnek vélt, azt többé nem hagyta nyugton. Zaklatták, körülrajzották, ahogy akkor mondták körülcsiripelték, lőtték, vágták az ellent ahogy érték. Közben elővigyázatosak is voltak, hiszen mindig hagytak hátra tartalékokat, lesállókat. A huszárság harci erényeire Savoyai Jenő is számított. A herceg külön hangsúlyt helyezett arra, hogy a huszárokat csatában ne olyan lovasfeladatokkal  bízzák meg, mint a többi lovasokat, s ne igyekezzenek őket az általános regula alá vonni, mert az ő előnyük éppen a könyvből meg nem tanulható mesterség gyakorlásában rejlik. Ez az eredetiségük, ez a „nemzeti harcmodor” teszi őket különlegessé és pótolhatatlanná. Nagy Frigyes hamar felismeri a huszárság előnyeit. Az általa ”pokoli fajzatnak” nevezett huszárokból ő is a lehető leggyorsabban be akart vásárolni. A 18.század második felére megszületnek az első szabályzatok, egyre másra alakulnak világszerte a huszáralakulatok, kidolgozzák a huszártatktikára épülő „kisháborús”- stratégiát, amihez Hadik berlini kalandja adja az alapötletet. A napóleoni háborúkkal visszatérnek a vértesek a huszárok ellenében, hogy az ötvenes évekre végleg eltűnjenek.
 
48-49 „birodalmi Polgárháborújából” a lovasság töretlen nimbusszal került ki és népszerűsége is változatlan maradt végig a korszakon keresztül, egészen az első világháborúig. Maradtak az évszázadok alatt kialakult szokások is. Megőrződött a hadkiegészítés rendje. A dragonyos katonákat kizárólag az osztrák tartományokból, a  huszárokat Magyarországról toborozták. Megmaradtak az íratlan szabályok is, vagyis a huszárokhoz csak olyanok kerülhettek, akik beszélték az ezrednyelvet vagyis a magyart. Bár a Balakva menti angol lovasroham figyelmeztető jelként megjelent, a lovasroham még mindig elvárt harci elem volt. A haditechnika fejlődése, elsősorban a tűzfegyverek hatásfokának növekedése azonban csak a hetvenes évekre íratta át a lovassági szerepeket. Addig az apró refomok jelentették az új elvárásokhoz való igazodást. Ennek egyik fő propagátora, egyben a korszak egyik leghíresebb lovas katonája Edelsheim Gyulay Lipót volt. Ő alkalmazta a lépésben, ügetésben való masírozást, ő szorgalmazta a kiképzés általános reformját, amely főleg a terepakadályok leküzdésének begyakorlására, a személyes állóképesség, ló és lovasa ügyességének megnövelésére irányult.
A cél összességében a lovasság menetteljesítményének javítása, növelése volt. Közben érdekesen alakult a lőfegyverekkel való ellátottság. Mivel a lőfegyverekhez való viszony jól illusztrálja a lovasság harcászati szerepéről vallott elveket, tekintsük át a huszár tűzfegyverek rövid krónikáját.
1850-ben feleslegesnek ítélték és elvették a lovasságtól a pisztolyokat és helyette minden lovas karabélyt kapott. 1852- ben visszaadták a pisztolyt, majd 1855-beb egy új Lorenz karabélyt. 1859-ben rendszeresítik a vontcsövű pisztolyt. 1860-ban megint feleslegesnek ítélik a karabélyt, így a huszárnak egy évtizedig a szablyán kívül egyetlen pisztolya marad. 1869 vezeti be az új, immáron hátultöltős puskát, két évre rá egy új revolvertípust, majd 91-ben és 95-ben a legmodernebb elvek szerint gyártott ismétlőkarabélyt. Ezzel a fegyverrel harcolt a Monarchia az első világháborúban.
A tűzerő nem játszott igazán fontos szerepet a hetvenes évekig a lovasság harcászati alkalmazásában. A hadügyek irányítói egy-egy csatából más és más következtetéseket is levonhattak.1866-ban a két fronton vívott háború néhány nap leforgása alatt két sorsdöntő csatára kényszerítette a birodalom hadseregét. Custozzánál a jobbára hagyományos módszerekkel megvívott ütközetben egy bravúros huszárroham is elengedő volt a győzelemhez, addig a porosz fronton bármilyen hősies huszárroham is kevésnek bizonyult egy egyszerű haditechnikai újítás ellen. A poroszok gyútűs puskája egy új katonai gondolkodás kezdetét jelentette. A percenkénti 10 lövés aratott a huszárok között. Ennek hatására sommázta a történéseket a hadügyek legfőbb irányítója Albrecht főherce: „A lovasság segédfegyvernemmé vált, s bármennyire is fájdalmas a felismerés, a lovasság 1805-höz, vagy 1815-höz hasonló nagyszerű tömeghatása vitathatatlanul elmúlt.”
   A lovasságot úgy próbálták kímélni, hogy nagy erejű gyalogság ellen nem vetették be. A felkészítés azonban lassan reagált a kihívásokra. A kiképzés még a hetvenes években is főként arra irányult, hogy a lovas támadjon, megelőzzön, meglepjen és az összeütküzés során elsöprő legyen. Ha az ellenség hátrálni kezd ,amíg lehet üldözni kell. Az előírások szerint a támadás megkezdéséhez az optimális távolság 800 –1000 lépés. Amikor alhangzik a „Roham!” vezényszó, a lovasság kardot ránt, ügetésre vált, majd megfelelő közelségre az ellenségtől (60-80 lépés) ,Rajta! Rajta! parancsra vágtába fognak.
1908-ban  megkezdték a géppuskásosztagok szervezését. A lovasság ekkor eredeti feladataiból már csak a felderítéssel rendelkezett. Emellett távíróberendezések, mobil hídelemek telepítését végezte. A nagy háborúra készülődés jegyében a kard hívei összecsaptak a karabély híveivel. Az előbbiek a lovasságban a klasszikus sereglovasságot látták, amely nagy tömegben ront rá az ellenségre. A másik oldal tisztában volta tűzfegyverek erejével, s hogy a frontális lovasrohamot mindenképppen kerülni kell. A vita a világháború kitöréséig sem ért véget, bár a háború elején még voltak klasszikus lovasütközetek az orosz és a Monarchia csapatai között a huszár végérvényesen a lövészárokba került.
  A huszárság eredményei valójában kb. egy évszázaddal késleltették a lovas hadi alkalmazás végzetét, hogy véglegesen  a  díszelgő- és hagyományőrző egységek közé kerüljön.
 
   A magyar huszárság nemcsak szervezetével, felszerelésével, harcászatával, harcmodorával gazdagította jelentõsen a hadmûvészetet és szolgált vitathatatlan mintaként az egész világ lovassága számára, hanem – például – férfidivatot is alakított. Elég egy olyan ma már mindennapos ruhadarabra hivatkoznom, mint a nyakkendõ, a „kravátli” 1815-ben. Napóleon bukását követõen a Párizsban állomásozó magyar huszáralakulatok – melyeknek állománya történetesen horvát volt – nyakkendõt viselt... a többi már a kultúrtörténet része.
Ha van hadtörténelmünknek olyan része, amelyre minden kétséget kizárva és minden túlzás nélkül büszkék lehetünk – márpedig van, nem is egy –, akkor, többek között, az éppen a huszárság története. És ha van olyan valaki, akit az egész világ magyarnak, jellegzetesen nemzeti karakterünk szülöttjének tart, az a „huszár”. És talán még fontosabb, hogy a nép is osztatlanul, minden vitát félretéve magyarnak vallja. Hivatkozom csodálatos szépségû népdalainkra, verseinkre. Elég napjaink kirakodóvásáraira kimenni ahhoz, hogy mindenki meggyõzõdhessen arról, mennyire él még napjainkban is a „huszár” hatása életünkre. Splényi Géza sorait idézve: "A magyar huszár megszűnt lenni, de a huszárszellem az él, és élni fog, amíg a legutolsó öreg huszárra rá nem húzzák a koporsó fedelét."
 
Köszöntő
 
Pontos idő
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Kedvezmények barantásoknak
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Vendégeink száma
Indulás: 2009-07-20
 
Nemzeti Íjászszövetség

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre