Csobánc a balaton környék egyik legnagyobb, legfontosabb végvára volt. A vár ura és kapitány a félelmet nem ismerő Gyulaffy László. A család ősi várában, a Csobáncon született. Atyja a török időkben elszegényedik, fiát hadi dolgokra és tudományokra is tanítja. Már fiatal korában részt vesz a harcokban. Keszit királyi adományként kapják. Diszelben és Tapolca határaiban is voltak birtokaik. Csobánc várát a Gyulaffyak kezték építeni a 13. században és mint egy 400 évig birtokolták a környező falvakkal és más javakkal egyetemben. Gyulaffy levelezéseiből tudjuk hogy szemmel tartotta a törököt az egész Balaton-felvidéken és vélményéről tájékoztatta a dunántúli kapitányokat. Hegyesd elfoglalását saját személye elleni támadásnak minősítette. Így került sor 1562-ben a Bayazid elleni nevezetes párbajra, majd a vár visszafoglalására. 1563-ban I. Miksa aranysarkantyús vitézzé ütötte. 1566-ban Thury Györggyel együtt visszavette a töröktől Veszprémet, Tatát, Gesztest és Vitán várát. Még ez évben veszprémi főkapitány lett. Portyázásai, bajvívásai az egész országban ismertté tették a nevét, ugyanakkor hatalmaskodásai ellen a megyék és a veszprémi káptalan sorozatosan tiltakoztak. 1586-ben ezért Bécsbe idézték, mire a sértődött Gyulaffy János Zsigmond erdélyi fejedelem szolgálatába állt. 1575-ben a kereloszentpáli csatában Báthory István hadainak generálisa volt. Jutalmul megkapta Szilágycseh várát és 63 falut. Itt halt meg 54 éves korában. Emlékét a diszeli Gyulaffy László közművelődési Egyesület ápolja.